Kalandok a nagyvárosban

662-es kaland

varos.jpg

Szokásodhoz híven a pusztában kóborolsz, dicsőséget, hatalmat és lélekenergiát hajszolva ezúttal egy eddig ismeretlen vidéken, amikor egyik hordatársadtól hírül veszed, hogy a közelben található egy hajdani szövetségből kinőtt nagyobb település. Hallottál már pletykákat ilyen felszíni városokról, amelyek ugyan meg sem közelítik az Ellenség pusztítása előtti hatalmas metropoliszokat - amelyeket te csak a legendákból ismersz -, de jelenleg mégis csak a legnagyobb lakott létesítmények, leszámítva a legnagyobb szövetségek erődrendszereit, ahol azonban a kívülállókat nem szívesen látják. Mivel már régóta szerettél volna látni egy hasonlót a saját szemeddel, felkerekedsz, hogy kielégítsd a kíváncsiságod.
Pár napos utazás után el is éred a fallal körülvett épületegyüttest, a kapukon pedig gond nélkül bebocsájtást nyersz. És már ott is vagy a hatalmas épületek, a zsivajgó tömeg és a megannyi lenyűgöző csoda között! Egy ideig csak bámulod a számos értelmes lény alkotta színes kavalkádot, aztán találomra elindulsz az egyik nagyobb utcán. Alig teszel meg azonban néhány lépést a sűrű tömegben, amikor egy fiatal lány ütközik neked.
- Elnézést nem akartam… csak nagyon siettem és véletlenül megbotlottam… - szabadkozik, miközben végigmér. – Bocsánat, de ön olyan magabiztosnak tűnik, én pedig kicsit elveszettnek érzem magamat ebben a nagyvárosban… nem tudná megmondani, hogy…

1. próba: kvíz

szemfenyveszto.jpg

- Nagyon köszönöm – rebegi a lány, és mielőtt bármi mást mondhatnál, már siet is tovább.
Szórakozottan nézel utána, ahogy eltűnik egy kisebb mellékutcában. Ahogy arrafelé bámészkodsz, egy kisebb csődületre leszel figyelmes. Egy nagy csomó ember vesz körül egy alakot, aki egy emelvényen áll, és… ezt meg kell nézned közelebbről! Odatolakodsz, hogy jobban láss. A figura előtt egy asztal van, és azon néhány lefordított fakupa. A fickó fennhangon szónokol:
- Tessék, csak tessék! Tegyenek próbát, hogy milyen gyors az elméjük, éles szemük vagy éppen mekkora szerencséjük. Elhelyezem ezt a mesés, és rendkívül értékes gyűrűt az egyik kupában, majd összekeverem őket a bátor vállalkozó szeme láttára, neki nincs más dolga ezután, mint eltalálni melyikben rejtőzik a tárgy, és már haza is viheti. Természetesen a próbálkozás csekély lélekenergiába kerül, amely persze eltörpül a jutalom értékéhez képest… Nos, ki meri vállalni a próbát?
A szájtátik bizonytalanul nézegetnek egymásra, páran összesúgnak. Az emelvényen helyet foglaló férfi végig hordozza szemét a tömegen, tekintete végül rajtad állapodik meg.
- Talán Ön, uram?

2. próba: lélekenergia

Bólintasz, majd előrelépsz a többiek közül, mire a figura arcán negédes mosoly terül el. Kiválóak reflexeid, nem egy csatában bizonyítottad már, halálos csapások milliói elől ugrottál félre időben, nem lehet, hogy egy ilyen… HÉJ! Az alattomos gazfickó már el is kezdte! Mivel nem figyeltél, csak bizonytalan tipped van, hogy melyik kupa alatt volt a gyűrű kezdetben, és a fickó most olyan boszorkányos gyorsasággal kevergeti a kupákat, hogy képtelen vagy követni. Szép lassan teljesen elveszted a fonalat, és mire abbahagyja, már a nevedet is alig tudnád megmondani, nemhogy a gyűrű helyét. Nem tudod, hogy hogyan és mikor, de bizonyosan csalt!
- Tessék választani – mondja még mindig szélesen vigyorogva.
Feszengve vakargatod a fejedet, és nézel egyik kupáról a másikra. Bármelyik alatt lehet! Többen sugdolóznak a hátad mögött, páran röhögnek. Nincs más választásod, mint találomra rábökni az egyikre.

3. próba: szerencse

gyuru1.jpg

Szinte hihetetlen! Eltaláltad! Még csak alig érkeztél a városba, és máris mekkora szerencse ért! A fickó arca elkomorodik, szája széle enyhén rángani kezd, de aztán amikor észreveszi, hogy figyeled, újra szétterjed arcán az a visszataszító mosoly.
- Gratulálok, uram! Ön a gyűrű boldog új tulajdonosa! Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy a játék mára véget ért. A mielőbbi viszontlátásra, uraim – mondja, majd már kezdi is összepakolni a holmiját. Páran csalódottan felsóhajtanak, de a szemed sarkából látod, hogy többen már nem is őt, hanem téged néznek. Néhányan sutyorognak, vagy alig leplezett mozdulatokkal feléd mutogatnak, majd amikor észreveszik, hogy őket nézed, úgy tesznek – méghozzá eléggé átlátszóan – mintha ügyet se vetnének rád. Bizony hallottál pletykákat a felszíni városokról, így azt is tudod, hogy annyi itt az enyves kéz, mint felügyeletlen térkapu körül a veszélyes, furcsa szerzet, és a sűrű tömeg is az ő malmukra hajtja a vizet. Ha meg akarod tartani újdonsült szerzeményed, nem tehetsz mást, mint hogy megpróbálsz az ő fejükkel gondolkodni.

4. próba: lopás

varkaudarok.jpg

gyekszel minden aljas trükköt felidézni, amiről csak hallottál, és aztán megtenni a szükséges óvintézkedéseket ellenük. Közben pedig valami elhagyatott utcát próbálsz keresni, ahol gondosan elrejtheted az értékes holmit a ruházatodba, hogy egy kíváncsi kéz se találhassa meg. Úgy tűnik sikerrel jársz – vagy talán csak üldözési mánia volt az egész? – látszólag senki sem követett. Egy elhagyatott sikátorban eldugod a csecsebecsét, és már indulsz is tovább. Hopp, ez zsákutca! Akkor visszafelé… a másik irányt azonban néhány nagydarab, marcona alak torlaszolja el, és nem kérdés, hogy mit akarnak. Bármilyen jól képzett harcos is vagy egyedül nincs esélyed egyszerre mindnyájukkal szemben. Az egyetlen esélyed, ha kitörsz közülük, most amíg még nem számítanak rá. Úgy teszel, mintha mondani akarnál valamit, hogy eltereld a figyelmüket, de aztán már rohansz is feléjük teljes erőbedobással.

5. próba: erő

maganyosharcos.jpg

A meglepett bumburnyákok egyensúlyukat vesztve spriccelnek szét a lendületedtől, te pedig már futsz is tovább, ahogy a lábad csak bírja. Sikerült! Mire magukhoz térnek már árkon- bokron túl leszel, és… a következő sarkon majdnem belerohansz egy éles pengébe. Úgy tűnik valakit hátrahagytak, hogy utadat állja, vagy talán csak egy tőlük független haszonleső akarja megszerezni a nyereményedet? Nem számít, le kell vágnod, méghozzá gyorsan, míg a többi utol nem ér!

6. próba: csata

Ez meleg helyzet volt. Még épp időben vitted be a végső csapást, hogy el tudj szelelni a lassan magukhoz térő verőlegények elől, és jól láthatóan nem bírják tartani veled a lépést, sikerül most már tényleg leráznod őket. Elégedetten nyugtázva diadalodat a nyers erővel szemben lépsz ki egy forgalmasabb utcára, ahol a városőrök vizslató tekinteteinek kereszttüzében már nem történhet ilyesmi. Majd a következő pillanatban irtóztató erejű ütést kapsz a kobakodra!

7. próba: életpont

lord_tronon.jpg

Kis híján eszméletedet veszted, és mire többé- kevésbé magadhoz térsz, már fegyvereidtől megszabadítva vonszol végig az utcán két oldalról egy- egy erős kar. Oldalra sandítva látod, hogy ezek az alakok nem az előbbi csürhéhez tartóznak, makulátlan egyenruhát viselnek, arcukon pedig higgadt, ámde céltudatos tekintet uralkodik. Hát ebben az átkozott városban már az őrök sem riadnak vissza semmilyen aljasságtól egy kis haszon reményében! Ez mindenesetre keményebb dió lesz! Még félúton sem tartasz szökési terved kidolgozásával, mikor a katonák egy díszesen öltözött végzetúr elé löknek. A ruháján felfedezed azt a címert, amelyet a város kapuján is láttál. Ajjaj, ez nem jelenthet jót!
- Te volnál, hát az a kutya, aki ellopta őseim örökségét?! Add ide azonnal és ígérem gyors halálod lesz!
Szorult helyzet. Az őrök sokszoros túlerőben vannak, menekülni pedig esélytelen. Ha nem sikerül meggyőznöd, hogy félreértés áldozata lettél, kivégeznek egy olyan lopásért, amit el sem követtél!

8. próba: meggyőzőkészség

A város hercege - merthogy így hívatja magát – először szkeptikusan hallgatja történetedet, de azután úgy tűnik, megenyhül. Kérdésére azt is elárulod, hol találkoztál az utcai szemfényvesztővel, akitől a gyűrűt szerezted, bár aligha hiszed, hogy valaha még megtalálja. Végül így szól: - Vagy te vagy a világ legnagyobb szélhámosa, vagy valóban igazat beszélsz. Ilyen kacifántos történetet azonban aligha találhattál ki magadtól, ami azt jelenti, hogy te becsületes módon jutottál a gyűrűhöz. Az azonban a családomhoz tartozik már generációk óta, nem tarthatod meg. Fogadd el cserébe ezt a zacskó lélekgyémántot! Hálásan elfogadod az ajánlatot, ami mindenképpen jobb, mint a néhány perccel ezelőtti kilátásaid. A herceg felajánlja ugyan, hogy vendégeskedj itt tovább, de udvariasan visszautasítod az ajánlatát. Elég volt ennyi ebből az átkozott városból! Magadban még mindig morgolódva hagyod magad mögött a falakat, és megfogadod, hogy jó ideig nem térsz vissza se ide, se más nagyvárosba. Veled szemben az úton két izgatottan diskuráló végzetúr közeledik, egy pillanatra megállnak, hogy szájtátva bámulják a városkaput, majd kíváncsiságuktól hajtva nagy vidáman sietnek oda…

Vissza a kalandokhoz

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License