Amióta a Drakin nevű öreg galetkivel beszéltél, kétségek mardosnak. Mi van, ha igazat beszélt? Mi van, ha az egész gyűlölködés, harc az Ellenség utolsó átkának az eredménye. Ha így lenne, tudósaitok biztosan megtalálták volna a gyógyírt… Bizonyosat kell tudnod! Az Egyezmény óta nem tartottad a kapcsolatot hordád vezetőivel, de talán itt az idő, hogy felkeresd őket. Egy ősi város romjai közt volt parancsnokod tábora, amikor utoljára láttad. Talán ez megfelelő kiindulási alap.
Amióta a háború véget ért, meglepően ritkán vagy éhes, pusztán a zsákmányolt lélekenergiától egészségesnek és fittnek érzed magad. Vízre azonban szükséged van, viszel magaddal egy tömlőben a hosszú útra. Bár az utóbbi időben egyre gyakoribbak az esők, még mindig nem elég gyakoriak, a legtöbb tó és patak ki van száradva, ismeretlen vidéken nehéz vizet találni.
A romvároshoz három napi futás után érkezel meg, közben jónéhány lényt elejtesz, és néhány végzetúr is kihív, de szerencsére nem veszítesz jelentős mennyiségű lélekenergiát. A város teljesen kihalt. ősi házak és paloták romjai, amelyek már szinte teljesen elsüllyedtek a homokban. Sok helyen megjelentek a növények, fák, bokrok. Annak idején ezt a helyet is, mint mindent, lecsupaszítottak az ellenség életfalói, de a természet elképesztő regenerációs képességről tesz tanúbizonyságot. A hordavezér sátra már nincs a helyén, viszont találhatsz nyomokat, amelyeket követni tudsz.
Újabb két napi utazás, egyre távolabb a megszokott a vadászterületedtől, amikor végül rábukkansz hordavezéred táborára. Épp elkotródik a remegő végzetúr, aki ki merészelte hívni. A hatalmas testű hadúr dühödten fordul feléd, készen rá, hogy lesújtson, de aztán megismer téged, vagy legalábbis a hordátok szimbólumát.
- Mit akarsz? - förmed rád. - Ez az én területem!
- Válaszokat keresek, uram…