2. fejezet
l2.jpgEgyre nagyobb területet tudhatsz a magadénak. A szomszédban portyázó végzeturaknak világosan az értésére adtad, hogy mik a vadászterületed határai. Bár nem találkoztál senkivel, aki jelentősen erősebb lenne nálad, tudod, hogy legtöbbjüknek jó esélye lenne ellened. A fizikai képességek, a fegyver és a páncélzat kevés. Ha meg akarod tudni védeni magad, mágiára lesz szükséged.

A mágia mindig is részese volt az életednek. Számtalan órát töltöttél a Hegy mágustornyaiban, komplex varázsigéket magolva. Hegymélyi vadászataid során a mágiahasználat mindennapos volt, ó és a háborúban is nagyban támaszkodtatok a varázslatokra. A háborúban azonban történt valami - valami, amihez talán a mostani gyűlölködés, viszálykodás is köthető -, aminek eredményeképp a varázsigék, a mozdulatok elérhetetlenné váltak, elfelejtetted őket, mint ahogy a múltad sok egyéb mozzanatát is. A mágikus potenciál továbbra is megvan benned, érzed a bizsergést, a mana áramlását, csak egyszerűen nem tudod már, hogyan kell formálni. Nincs más választásod, az egészet újra meg kell tanulnod. A lélekkufár ritkán ugyan, de árul varázstekercseket. Ha ilyen lehetőséged adódik, mindenképp ki kell használnod! A tekercsek kifakult rúnáit ugyan nem egyszerű kibogarászni, de a múltbéli tapasztalatod ebben segít, biztos vagy benne, hogyha ott lesz előtted egy ilyen tekercs, akkor képes leszel a varázslatot külső segítség nélkül is létrehozni. Csak ki tudd fizetni a lélekkufár által kért borsos árat…

< Előző fejezet Legenda Következő fejezet >

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License