33. fejezet
l33.jpgIsmét a Teron hegy előtt állsz, de míg a múltkor tele voltál kíváncsisággal és reménnyel, most kétségek gyötörnek. Mi van, ha a császár tényleg eltűnt, megölték vagy valami még rosszabb történt vele… Ki fogja akkor a fajotokat irányítani? A kristály hordás végzetúr valahogy nem volt igazán meggyőző. Elég volt a habozásból - ha nem mész be, sosem deríted ki, mi a helyzet valójában!

Első utad Thaur apóhoz vezet. Szerencsére őt ugyanott találod, ahol utoljára, nem hagyta el a Némaság szintjét, és nem is történt vele semmilyen "baleset". De a szint a múltkorinál sokkal jobban el van néptelenedve, a földalatti tenger sötét hullámai csak a néptelen utcák végét nyaldossák.

- Nahát, Asmodeus Mortimer! - siet eléd az öreg. - Nem hittem volna, hogy még viszontlátlak! Hogy haladsz a fertőzés elleni harccal?

- Sokkal nehezebb, mint elsőre hittük - mondod, de az öreg elkomorodó arcát látva, hozzáteszed: - de azért haladok, sikerülni fog! De most nem ezért jöttem. Amikor utoljára itt jártál, azt mondtad, ne is próbálkozzak a császár színe elé jutni, úgysem sikerülne. Márpedig most meg fogom próbálni, nem akadályozhat meg benne senki! Olyan súlyos problémákkal kell szembenéznünk odakint, hogy a császárnak mindenképpen tudnia kell róla, és tanácsot, irányítást adni nekünk!

Meglepetésedre, az apó minden ellenkezés nélkül bólint.

- Igazad van, eljött az idő, hogy megtudd az igazságot!

- Az igazságot? Miféle igazságot? Hogy a császár eltűnt? Ezt mondta nekem valaki nemrégiben.

- Az igazság korántsem ez. De gyere velem!

A Teron hegy minden szintjéről csak egyetlen úton lehetett a következő szintre eljutni. Egy széles lépcsősorral kezdődött minden szinten, amelyet animált kőszobrok őriztek - csak azokat engedték tovább, akik elnyerték az ősök áldását. A szobrok szemében azonban most nem látod a mágikus zöld fényt, egykedvűen tűrik, ahogy elindulsz felfelé a lépcsőn. Thaur apó nem tart veled. A távolságok itt, a hegy mélyén is óriásiak, a kényelmes út ellenére is legalább két órán át gyalogolsz, míg elérkezel egy újabb szintre. Egy nagy termetű, páncélos galetki állja utadat.

- Hová, hová?

- Asmodeus Mortimer vagyok, és a császárral szeretnék beszélni!

- A császár nem fogad senkit!

- Mondd, katona. Jártál már odakint? Tudod, hogy mi történik? A császárnak azonnal, mindenről tudomást kell szereznie, mert az ő irányítása nélkül a népe elveszett! Ugye nem akarod ezért egymagad vállalni a felelősséget?

- Végül is, nekem mindegy - vonja meg a vállát, de azért láthatóan igyekszek távolságot tartani köztetek. - Gyere velem!

Ez a szint jóval nagyobb, mint bármely eddigi, amelyen jártál. Hatalmas, fényűző építmények mindenhol, mágustornyok, szökőkutak, milgandok ezreivel díszített cseppkövek. Ez hát a császári szint! A katona a legnagyobb épülethez vezet, amely előtt négy másik katona strázsál.

- Ez a végzetúr a császárral akar beszélni. - mutat rád. A katonák vezetője végigmér téged, majd így szól:

- A császár nem fogad látogatókat.

- A felszíni hordák követe vagyok. A császárnak muszáj megtudnia, milyen veszélyek lesnek rá!

A katonák összenéznek. Végül a vezetőjük így szól:

- Nem ígérem, hogy a császár fogadni fog, de a tanácsadója elé járulhatsz. A fegyvereidet azonban előbb át kell adnod!

Némi habozás után engedelmeskedsz. A fegyvereidet rongyokba rakják és beburkolják, láthatóan senki nem akar hozzájuk érni. Ezután a katona int, hogy kövesd.

A palota fényűzően van berendezve, régi korok festményei és szobrai díszítik a falakat, vastag bársonyfüggönyök mindenhol. A folyosóknak kékek színben izzó milgandok adnak különös fényt. A terem, amelybe vezetnek, hatalmas, először azt hiszed, hogy a császár színe előtt állsz. De a díszes ruhákba öltözött tekintélyes galetkiről kiderül, hogy ő csak a császár személyes tanácsadója.

- Miben segíthetek neked, felszínről jött végzetúr?

- Mélységes tiszteletem, tanácsadó! Az én nevem Asmodeus Mortimer, és azért jöttem el hozzád, hogy beszámoljak a császárnak a felszíni történésekről.

- Halljuk!

- A császárnak szeretném elmondani…

- Én vagyok a császár füle és nyelve. Beszélhetsz. - Segélykérően a katona felé fordulsz, de ő csak biccent.

- Uram. A mondandóm nagyon fontos. És csak a császárnak adhatom át. A galetki nép jövője függ ettől. Kérem!

A tanácsadó hosszasan bámul rád, végül így szól:

- A császár most nem tud fogadni, ha sürgős a mondanivalód, mondd el nekem. Ha azonban ráér két napot, akkor elintézhetem, hogy a színe elé járulhass!

- Nagyon hálás lennék, uram!

A tanácsos szeme villámokat szór, de végül bólint.

- Akkor két nap múlva!

< Előző fejezet Legenda Következő fejezet >

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License