< Előző fejezet Legenda Következő fejezet >
Türelmesen várakozol, hogy Lady Alvariel fogadjon. Az úrnő végül időt tud szakítani rád, bevezetnek a fogadóterembe.
- Kedves Név! Remélem, megfelelő zsákmányt találtál a környéken. Átgondoltam, amiről korábban beszéltünk. De közben történt valami érdekes. Más hordák is követet küldtek hozzám, hasonló kéréssel! Minden horda tőlem reméli a megoldást, mintha önmagában a bolygó leghatalmasabb hadserege nem lenne képes megbirkózni ezzel a problémával! Különös, nem?
Elképedten bámulsz, szóhoz sem jutsz.
- Megmondom, mi a megoldás - folytatja a Lady. - Szépen felhagytok a folyamatos viszálykodással, összefogtok, és együtt megsemmisítitek a lidérccé vált császárunkat! A seregeivel együtt. Utána pedig nem ártana felhagyni ezzel az egész öldökléssel, helyette inkább szépen telepedjetek le, kezdjétek el az újjáépítést. Hosszútávon az én üzletemnek sem tesz jót ez a folyamatos háborúskodás!
- De hát… az Ön kristály hordája ugyanúgy kiveszi a részt a viszályból!
- Ó, szó sincs róla! Mindössze megpróbálnak rendet teremteni.
Hitetlenkedve rázod a fejed. A korábbi szívélyes beszélgetés után nem erre számítottál. De Lady Alvariel egyértelművé teszi, hogy a beszélgetést befejezettnek tekinti. A testőrök elkísérnek a lift-koronghoz. Egy hatalmas, üveggel fedett ablaknílás mellett haladtok el. Szédítő magasságban vagytok. A távoli dombok között valami furcsát pillantasz meg. Egy óriási, lapos kört, szélén hat, szabályos távolságokra elhelyezett lángoló máglyával.
- Miféle rituálé folyik ott? - fordulsz a katonákhoz.
- Semmi közöd hozzá - noszogatnak a lift felé. Az újabb gyomorforgató utazás után ismét lent vagytok. Elhatározod, hogy körülnézel a dombok között, de amikor leértek az épület aljába, szinte keresztül löknek a térkapun, amely visszarepít a saját területedre.