93. fejezet

< Előző fejezet Legenda Következő fejezet >

Egy győzelem kapujában…

Az eredő közepén hasalsz egy meredek, tövises indákkal és húsevő virágokkal telenőtt szikla tetején. A magasban egy sárkányszerű lény körözött, de nem láthatott meg téged. Nem volt egyszerű feljutni ide, hiszen a lent rejtőzködő orgling falu lakói jól választották ki titkos otthonuk helyét. Ezek a húsevő növények sem honosak a környéken. Valaki messziről hozhatta ide a hajtásaikat, hogy még erősebbé tegye a falu védelmét. Neked ugyan nem okozott gondot észrevenni a fertőző trágyalével megtöltött, borotvaéles karókkal telerakott, és nagy gonddal álcázott vermeket. A mindenfelé rothadó ragadozók tetemei azt mutatják, hogy a falu védelmi rendszere ugyan kezdetleges, de nagyon hatékony.

Lent, az egyik kunyhóban vár rád a Borzalom Szíve.

Nem volt egyszerű eljutnod idáig. Nagyjából egy héttel ezelőtt magányosan vadásztál az erdőben, amikor őszinte meglepetésedre egy lélekkufár karavánját pillantottad meg. A kalmárt már csak legelszántabb galetki testőrei védték, és nagyon úgy tűnt, hogy a dühödten támadó mutáns gladiátorok hamarosan végeznek velük. Néhány hónappal ezelőtt még neked sem lett volna sok esélyed legyőzni ezeket a torz lényeket, ám ma már sokkal erősebb, sokkal harcedzettebb vagy. Elrejtetted kendődet és a tanítványok gyűrűjét. Bal öklöd szinte izzott az ujjaidba összpontosított mágiától, jobbodban pedig borotvaéles fegyveredet tartottad. Némán bukkantál fel a fosztogatók mögött. Gyors, pontos csapásaid alatt kettő azonnal elhullott, mielőtt akárcsak észrevehették volna, hogy ki támadt rájuk. A kezedből előtörő varázserő végzett egy harmadikkal, és egy másikat is súlyosan megsebzett. A gyáván rejtőzködő kalmár azonnal megérezte, hogy valaki mágiát használt. Előbukkant kocsija alól, és vadul rikoltozva támadásra biztatta szolgáit. Azoknak nem kellett kétszer mondani, hogy fordult a kocka. Segítségeddel sikerült megfutamítani az erdei rablókat, és nemsokára már egy tábortűz mellett ültél a nem túl bátor, de most meglehetősen hálás lélekkufárral szemben.

- Mit keresel itt, ezen a távoli vidéken? - kérdezted.

- A pénz nem törődik a távolsággal. Oda megyünk, ahol üzletet lehet csinálni. Ezen a vidéken ráadásul én vagyok az első. Halálra fogom keresni magamat, ha életben maradok - a kufár hangosan röhögni kezdett.

- A tanítványok nem próbáltak meg megtéríteni?

- Ugyan már. Mit adhatnának ők nekem? Engem nem érdekel a majdan eljövő ezeréves birodalom. Számomra a forgalom, az üzlet meg a haszon a fontos. És itt, ahol csak úgy nyüzsögnek a végzeturak, hatalmas üzleteket lehet kötni. Fairligthra mondom, ennél jobb területem még soha sem volt.

- Mire mondod?

- Á semmi, ez csak egy mondás. Mi, tisztességes kereskedők nagy tisztelői vagyunk az ősi hagyományoknak, és a nagyon régi időkben Fairligth volt a jogos haszon és a megfelelő forgalom védelmezője.

- Valamilyen ősi hős?

- Persze - felelte habozva a lélekkufár. - Valami olyasmi.

- Még soha sem hallottam róla - csodálkoztál.

- Pedig a nevének eltorzult formáját hallhatod, ha odafigyelsz az orglingok karattyolására. Ezek a férgek megőriztek valamit a Hegymély és az azt megelőző világkorszak legendáiból. Na, de nem erről akartam beszélni veled - terelte gyorsan más irányba a szót a kalmár. - Egy csomagot küldtek velem, egy bizonyos NÉVe végzetúrnak. A leírás alapján akár te is lehetsz az.

- Csomagot, nekem?

- Egy félszemű barátod küldi. Már ha te vagy NÉV.

Nem sokkal később, immár egyedül izgatottan bontottad ki a gondosan becsomagolt küldeményt. Egy körömnyi pergament darabkán hordád jelvénye látszott. A tárgy pedig nem volt más mint egy olyan gránát, amilyent Angwarn nagyúr és az a mágus is használt, aki ide hozott hordád pincebörtönéből.

Lázasan töprengeni kezdtél. Lehet, hogy megkaptad a hazaút kulcsát, Vissza tudsz térni hordafőnöködhöz, hogy jelentést tegyél, és bebizonyítsd, hogy nem álltál át a Szent oldalára? Vagy csapda az egész? Provokáció? Ellenséged, a kegyetlen Kríszisz mester cselszövése? Lehet, hogy a Szent kínzókamrájába érkeznél meg, ha felhasználod a gránát által megnyitott térkaput?

Inkább nem használtad a gránátot. Folytattad a hegyek felderítését, és megbarátkoztál néhány vad galetkivel is. A segítségükkel végül feljutottál ide, a szikla tetejére, és már nem sok választ el, hogy megismerd a Borzalom Szívét.

Nemsokára indulsz…

< Előző fejezet Legenda Következő fejezet >

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License